A küszöbön álló vizes vb költségei most már olyan mérhetetlenek, hogy az embernek a szeme se rebben, amikor újabb tízmilliárdos tételekről hall. Semmi se drága, kerül, amibe kerül, elvégre történelmünk legnagyobb eseményéről van szó. Főleg így a kezdete előtt már mindenki annyit kér, amennyit nem szégyell, mert ugyan a FINA bizottsága állítólag ámult meg bámult, hogy ilyen fantasztikus szervezést még nem láttak, azért baromi nagy káosz van még a színfalak mögött, és nem azért mondom ezt, mert a gaz Soros önkéntes ügynöke vagyok, hanem mert egészen nyilvánvaló. A legfőbb szervezőnek Patyomkin is ott lehet az ősei között, mert a produkció sok tekintetben igencsak emlékeztet a hajdani herceg remeklésére. 

Szóval folyik a pénz számolatlanul, aztán egyszer csak kiderül, hogy mégse. Nagyon is spórolnak némely vonatkozásban. Ma hallottam, hogyan intézték az egészségügyi szakdolgozók vb-n való alkalmazását. Kezdődött azzal, hogy a nagy lehetőséget meg kellett pályázni, nem konkrét napokra, hanem 160 órát kellett megjelölniük, amikor mozdíthatók. Ez nem könnyű így nyár idején, nyilván ekkorra kellett időzíteniük a szabadságukat. Aztán most kiderült, hogy nem a teljes vb ideje alatt kapnak munkát, hanem egy megjelölt napon, egyéb napokon is lesz lehetőségük, hogy vállaljanak önkéntes munkát a vb helyszínein. Nem tudom, hogyan fogadták a hírt, de azért ha lenne bennük kurázsi, mind egy szálig lemondanák ezt a programot, tartsák meg a szervezők az egynapos ajánlatukat, mert ez azért a pofátlanság netovábbja. Az már csak hab a tortán, hogy munkaruhát se adnak nekik, mert állítólag a nekik szánt készletet ellopták - hát ez is olyan, hogy hiszem, ha akarom, nehéz elképzelni, hogy valaki munkaruhákat lop, hacsak nem Soros embere akarta így aláásni a rendezvény sikerét. 

Azt is ma hallottam, hogy a Facebookon keresnek operatőröket és képvágókat a vb rendezvényeire. Igaz, miután a sajtó felhördült erre, a hirdetések eltűntek, az azonban a tényen nem változtat. A díjazást is megjelölték, 12 órára 25 illetve 50 ezer forint - jó, ez nem feltétlenül jelent 12 órai folyamatos munkát, de akár azt  is jelentheti, szóval nem busás a fizetség. 

Az előzmények után az ember azt mondja, isteni csoda kell ahhoz, hogy nagyobb baj nélkül múljon el ez az egész hacacáré, ne dőljön össze semmi, még hamar tákolják össze, ami nem tudott időben elkészülni, ha később ránk szakad az egész, az már a mi bajunk lesz, de legalább a kívülállók úgy lássák, hogy rendben megtörtént. 

Az már nem a vb híre, de hát ma történt, hogy a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette, hogy visszaszereztük a nemzeti kincset, a Seuso-ezüstöket. Hát jó. Én nem lettem ugyan boldogabb tőle, igazából nekem egészen mindegy, hogy hol őrzik azokat a leleteket, nem is igazán értem, hogy mitől olyan nagyon magyarok azok a tálak és kancsók, amikhez tulajdonképpen csak annyi közünk van, hogy itt találták meg őket. A lényeg, hogy hazatértek a családi ezüstök Horribilis pénzért, de így is baromi olcsó volt, mert sokkal többet is kérhettek volna érte. Itt is spóroltunk, a vizes vb-n is, ott spórolunk, ahol csak tudunk, takarékos egy nép vagyunk, az már biztos. 

A hétvégém a tornyok jegyében telik. Csupa tornyos hírrel találkozom. 

Láttam egy képet a Batthyány téri óriás ugrótoronyról, ami potom hárommilliárdba került, és szerintem egyetlen pozitívuma, hogy ideiglenes és a minket világhíressé tevő vizes vb után el fogják majd bontani. 

Biztosan nagyon fontos volt, hogy a Parlament legyen a háttérben, így miközben a világ nézi majd azt a néhány őrültet, aki erre az eszement sportra adta a fejét, ámuldozhat, milyen szép is Magyarország. Nem lesz túl sok versenyző egyébként, lesznek vagy kéttucatnyian, beleugrálnak a Dunába és kész, utána elfelejthetjük az egészet. Nem vagyunk kicsinyesek, a dicsőség minden pénzt megér. Ha különösebb malőr nélkül megússzuk ezt a vizes vb-t, félő, hogy vérszemet kapunk, és a továbbiakban bármit bevállalunk, ha az esélyt jelent néhány percnyi hírnévre. 

De vannak nekünk egyéb figyelemre méltó tornyaink is. A tyukodi kilátók is borzolgatják most a kedélyeket. Ha valaki nem tudná, Tyukod egy kétezres falu az alföldi nagy síkságon, ahol igazából még egy kilátó építése is túlzás lenne, az viszont ezek szerint teljesen normális, hogy 11 darab kilátó is legyen a faluban. Legalábbis az EU megtámogatta mind a 11-et, összesen 264 millió forinttal. Próbáltam rákeresni, hátha találok képeket a sok-sok kilátóról, de tyukodi honlapon egyet se találtam, így most már sose fogom megtudni, hol vannak, hogy néznek ki és egyáltalán mit lehet belőlük látni. Magyarázat van a toronydömpingre, erre hirdettek pályázatot, hát erre pályáztak. 

Hogy ez kinek az élelmességét dicséri, azt nem tudom eldönteni, sejtéseim persze azért vannak, mert igaz, hogy uniós a pályázat, de nem a nyavalyás Brüsszel dönt, és ha nem is egyből, de mondjuk a harmadik tyukodi kilátónál már mégiscsak fel kellett volna tűnnie valakinek, hogy itt valami mintha nem lenne egészen rendben. Aztán hogy ez nem szúrt szemet, vagy de igen, csak mindenkinek kedvezett ez a furcsaság, azt már nem  az én dolgom eldönteni. 

Bolond egy országban élünk. Most már odáig jutottunk, hogy azt tartjuk hihetetlennek, ha valami normális módon történik. Megszokjuk ezt a degenerált valóságot, és lassan már nem is leszünk képesek normálisan élni és gondolkodni. Ami még nagyobb baj, hogy apránként az erre való igényünket is elveszítjük. 

Nem ismerem Czeglédy Csabát. Fogalmam sincs, hogy jó ember vagy rossz, nem kell állást foglalnom az ügyében. Csak egy vagyok a tévénéző, hírolvasó emberek közül, akik a kapott információkból tájékozódnak. 

Az utóbbi napokban meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott az ügye. Láthattuk, amint vasra verve, vezetőszáron kísérik a bíróság elé, mutatták az arcát is, ezek szerint beleegyezett, hogy felvételek készüljenek róla - mintegy párhuzamosan látott napvilágot az a két hír is, mi szerint a kétszázmilliárdos Tarsoly Csaba házi őrizetbe került, a pécsi ápolónőt pedig, aki ismeretlen indíttatásból megmérgezte a kollégáit, le sem tartóztatták. A mezei tévénéző mindebből esetleg arra következtet, hogy a szóba került elkövetők legveszélyesebbike Czeglédy Csaba...

Hogy miket követett el, arról eléggé keveset lehet tudni, bűnszövetkezetben fosztogatta a központi költségvetést állítólag és ezzel több milliárdra tett szert, persze leginkább az kapott hangsúlyt, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc ügyvédje is volt. Aztán kiállt a csodálatos Németh Szilárd és tudatta mindenkivel, hogy itten egy bűnözőről van szó, akit egyszer már el is ítéltek valami csalás miatt - azt nem említette meg, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, azt ellenben nyomatékosította, hogy némely szocialisták olyat mondtak, hogy ők kiállnak Czeglédy mellett, és bizony őket is el kell számoltatni, hogy miben állnak ki mellette. Na és természetesen mivel diákszövetkezetet működtettek, a fiatalok pénzéből tollasodtak. 

Lenne azért néhány kérdésem. Hogyha ez az ember egy ilyen megrögzött bűnöző, hogyan lehetett egy sok milliárdos forgalmú cég vezetője? Már legalább egy éve nyomoznak ebben az ügyben, pont most jött el az ideje, hogy letartóztassák és megbilincseljék? Ha csak úgy indítanak ellene egy eljárást, akkor megszökne vagy veszélyessé válna? A keményen dolgozó diákok miért is nem kapták meg most a pénzüket? Mert ellopta a bűnszövetkezet, vagy mert  zárolták a cég számláit, így mindenféle kifizetés lehetetlenné vált? 

Érdekes, hogy most még a szocialisták is óvatosan nyilatkoznak ebben az ügyben, ami valahol érthető. Egy ekkora cég esetében, amely több száz vagy több ezer embert foglalkoztat, még maga a cégvezető se lehet egészen biztos benne, hogy nála aztán minden rendben van, ez nem egy suszterműhely, ahol esténként leül a mester az asztalhoz és szépen rendben lekönyveli, mennyi volt aznap a bevétel, bár még ő sem lehet nyugodt afelől,  hogy minden szabályt figyelembe vett. Ha pedig nem is rólam van szó, hanem bármelyik jó ismerősömről, merném-e a tűzbe tenni érte a kezem, hogy ő aztán biztosan nem csinált semmiféle szélhámosságot? Azt végképp nehezen tudom elképzelni, hogy miközben már legalább egy éve nyomoznak a cégemnél, ráadásul én ezt tudom is, mert még az újságokban is megjelent, olyan vakmerő legyek, hogy a vizslató szemek előtt továbbra is vígan talicskázzam kifelé a lopott pénzt. 

Valami tehát itt nagyon sánta. Most mindenesetre ráesett a gyanú az emberre, hogy talán pestises, most karanténba került, aztán egyszer majd kiderül, hogy kiütés volt rajta, vagy csak egy pattanás. Valószínű, hogy azt már nem Németh Szilárdtól fogjuk megtudni. Annyit azért sikerült elérni, hogy még azoktól is elhúzódnak sokan, akik kapcsolatba kerültek vele, mert sose tudni, hátha azok is betegek, csak még nem látszik rajtuk. 

Tényleg kiválasztott nép vagyunk. Erről tegnap is alkalmam volt meggyőződni az Echo TV jóvoltából. Mások drága pénzeket fizetnek különféle jövendőmondóknak, mi meg tök ingyen hozzájuthatunk, csak úgy ülünk a tévé előtt, aztán egyszer csak jön a nemzeti látnok és megmondja a tutit. 

Kövér László volt a Napi aktuális vendége. Egy nő volt a műsorvezető, nem tudom a nevét, nem is hiszem, hogy érdemes lenne megtanulni, ő biztosan súlyos személyiségnek képzeli magát, de valójában felejthető. Bájos diskurzus volt, a hölgy imádattal tekintett interjúalanyára, miközben a házelnök úgy beszélgetett vele, hogy még véletlenül se nézett rá, hanem egyfolytában a kamerának adott elő. Szó esett mindenféle szokásos dolgokról, a parlamenti borzasztó fegyelmezetlenségektől kezdve az európai politikusok alkalmatlanságáig, semmi meglepő. Hanem a végén megszállta az ihlet és előadta a próféciáit. Polgárháborút vizionál a házelnök, méghozzá európai méretekben. Merthogy az uniós politikusok Soros meg a nagytőke zsebében vannak, nem törődnek a választóik véleményével, és ennek rossz vége lesz. Küszöbön áll a polgárháború, amikor az emberek elkeseredésükben nem látnak más kiutat, mint hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, akkor pedig az isten kegyelmezzen nekünk. Persze mi jobb helyzetben vagyunk, nálunk béke van és nyugalom, de a nyugat az hanyatlik. 

Érdekesen működnek némely agyak. Egyrészt látja, hogy a választókat semmibe venni kockázatos, másrészt csőben nézi a világot, aminek a végén csak és kizárólag a másféle emberek jelentik a problémát, akikkel nem és nem vagyunk hajlandóak együtt élni. Mintha  csak és kizárólag az foglalkoztatna bennünket, hogy nekünk megfelelő hittel rendelkeznek-e a szomszédaink, hogy az asszonyaik kendőben járnak-e és elfogadható-e a bőrük színe. 

Szóval azt mondja, hogy csúnya világ lesz. Hát lehet. De azért ha körülnézünk ezen az erős és büszke országon, nagyon úgy néz ki, hogy már most is eléggé csúnya. 

Kitalálták most nekünk, nyugdíjasoknak, hogy lehetőséget biztosítanak a munka világába való visszatérésre. Persze nem azért, mert ezzel rajtunk akarnának segíteni, hanem mert abban bíznak, hogy akadnak közöttünk, akik még nem estek le teljesen a lábukról és az összes eszük se ment el, így képesek leszünk enyhíteni az egyre kínzóbb munkaerőhiányon. Kósa Lajos szerint egymillió olyan nyugdíjas van, akit hadra lehetne fogni - hogy honnan vette ezt a számot, elképzelni se tudom. Mellesleg nagyon sok olyan nyugdíjas van, aki eddig is dolgozott nyugdíj mellett, de most új lehetőséget nyitottak, a szövetkezeti formát. Ez annyiban roppant előnyös, hogy időszakosan is lehet rajta keresztül munkát vállalni, és hogy motiválva is legyen a szépkorú, azt a vonzó lehetőséget is beleépítették, hogy aki a szövetkezeten át vállal munkát, mentesül a mindenféle  járulékok fizetésétől, elég lesz csak a személyi jövedelemadót befizetnie a busás keresete után. 

Máskülönben ugyanis a nyugdíjas munkavállalónak mindent ugyanúgy vonnak a fizetéséből, mint bármelyik másik munkavállalónak. Tehát a jövedelméből levonják a nyugdíjjárulékot és a TEB-járulékot, összesen 10+4%-ot, Ez, ha havi százezer forintos jövedelmet veszünk alapul, 14 ezer forint, ami teljes egészében jogtalan. Ennek fejében a nyugdíjast megilleti az egészségügyi ellátás, ami nyugdíjasként amúgy is megilletné, a nyugdíjjáruléka pedig feljogosítja arra, hogy minden nyugdíjasként munkában töltött év után 0,5%-kal megemeljék a nyugdíját - hogy ez utóbbival ki jár jól, azt nem kell talán mondanom. Havi tízezer forint levonás mellett esélye nyílik arra, hogy egy év után 0,5%-ot emeljenek a nyugdíján. Mondjuk ha kétszázezer a nyugdíja, ami átlag fölötti, akkor annak  fél százaléka ezer forint, tehát az államkassza szép nyereséggel jön ki az üzletből. 

Furcsa módon az a lehetőség föl se merült, hogy a munkára kész nyugdíjasokat általában mentesítsék a nyugdíjjárulék és a társadalombiztosítási járulék fizetése alól, pedig cserébe egészen biztosan minden érintett azonnal lemondana az évenkénti fél százalékos juttatásról. 

Az ATV Egyenes beszédébe becsüccsent egy ügyvéd. Mint kiderült, arról nevezetes, hogy ő védi most már az úgynevezett Teréz körúti robbantót. Láttam már sokféle ügyvédet, de ilyet... Szóval ez felülmúlta a legvadabb elképzeléseimet is. 

Igazából részleteket akart mesélni védence indítékairól. Elő is adott valami rém zavaros históriát, hogy igen, a fiú valóban fegyvert akart szerezni, csak aztán úgy meglepődött attól, hogy az általa barkácsolt bomba nagyot durrant, hogy megfeledkezett az eredeti céljáról és odébbállt. Arról szó sincs, hogy neki bármiféle rendőrrel vagy akármilyen szervezettel baja lenne, mert mint elhangzott, a családjában is van rendőr, sőt, a nagypapája is rendőr, akit ráadásul  nagyon szeret. A kérdésre, hogy mit akart tulajdonképpen a fegyverekkel, az a válasz érkezett, hogy a fiú régóta, tulajdonképpen már gyerekkorától úgy érzi, hogy őt megfigyelik, követik, olvasnak a gondolataiban és próbálják befolyásolni, és ezen veszedelmek elleni védekezés céljából kellett volna a fegyver. Mintegy mellékesen azt is megjegyezte, hogy a fiú egyébiránt is fura, beszélgetés közben olykor mosolyog, sőt, időnként nevet, és ez a kommunikációjának a része. Ezen a ponton már totálissá vált a zűrzavar, de ha ez nem lett volna elég, még hozzákevert némi politikát, hogy amikor védencét elfogták, a miniszterelnök azt mondta, hogy szedjék ki belőle, hogy miért csinálta, aztán meg azon rugózott egy kicsit, hogy hajtóvadászatot emlegettek annak idején, és hát kérem szépen, hajtóvadászatot állatok ellen szoktak indítani, nem pediglen emberek ellen. 

Ezt követően kiderült, hogy nem a robbantós fiú az egyetlen ügyfele, a jobbikos Kovács Bélát is ő képviseli az ellene indult különféle ügyekben - mint tudjuk, kémkedéssel is megvádolták, újabban meg valami szabálytalan pénzügyi trükkök ügyében folyik ellene valami. Ennek kapcsán sikerült megtudnunk, hogy nem védte túl sikeresen az európai parlamenti képviselőt, mert megvonták a mentelmi jogát, de mégiscsak van eredmény, mert a másik ügyben van egy kitétel, hogy kényszerintézkedést nem lehet vele szemben foganatosítani, és ez a kém-ügyre is átterjedt, így aztán mentelmi joga nincs ugyan, viszont nem kell tartania kényszerintézkedésektől. 

Itt hála az égnek, a műsorvezető feladta. Bennem leginkább egy kérdés fogalmazódott meg, honnan kotorták elő ezt a nagyon tehetséges ügyvédet? Hogy jobbikos, az nyilvánvaló, de attól még lehetne benne valami ügyvéd-szerű. Ha lenne egy halálos ellenségem, akit mondjuk tyúklopással állítanának bíróság elé, feltétlenül ezt a remek szakembert fogadnám föl neki, a sikeres védőtevékenységének köszönhetően garantált lenne minimum az életfogytiglani tömlöc. 

Tegnap ismét hátborzongatási gyakorlatot tartott az Echo Tv, a Híradójukban drámai hangon közölték, hogy titkos polgári engedetlenségi képzést tartottak radikális aktivistáknak. A sejtelmes részletekkel megtűzdelt hír olyanokat tartalmazott, hogy az esemény egy vidéki félreeső házban történt, a résztvevőket olyasmire készítették föl, hogyan kell a rendőröket provokálni, kormányintézményeket elfoglalni úgy, hogy az elkövetők a törvényesség keretein belül maradjanak, tehát lehetőleg ne essen bántódásuk. Mindez - szólt a hír - azt a célt szolgálja, hogy ősztől különféle akciókkal zavarják meg a nyugalmat és így befolyásolják a 2018-as választások eredményét. A csatorna a Magyar Időkben megjelent beszámolóra hivatkozott. 

Eddig nem tudtam, hol a csodában van Kunbábony, hát most utánanéztem. Legnagyobb meglepetésemre egyből belebotlottam a Civil Kollégium Alapítvány honlapjába, amely teljesen nyilvánosan hirdeti, hogy 1997 óta működik Kunbábonyban a képzési központjuk, tehát idestova húsz éve létezik a hely, ahol rendszeresen tartanak programokat különféle közösségi ismeretek átadására. 

Mi ebben a felháborító? Teljesen normális, ha azok, akik bármilyen civil mozgalomban részt vesznek, kapnak valamiféle képzést. Inkább megnyugtató, hogy akik megmozdulások szervezésében vesznek részt, nem azt gyakorolják, hogyan kell géppisztollyal lövöldözni, szuronnyal kibelezni másokat, Molotov-koktélt készíteni, utcakövet felszedni, hanem arról világosítják fel őket, hol vannak a határok, meddig szabad elmenni, hogy eredményesek is legyenek, ugyanakkor ne sértsék meg a törvényeket. Nemcsak azért, hogy nekik ne essen bajuk, bár ez is egy szempont, hanem hogy mások jogait, az együttélés szabályait, a törvényeket ne sértsék meg. 

Az, ha most a polgári engedetlenség mibenlétéről kapnak tájékoztatást, kicsit se meglepő, Gulyás Márton belekiabálta a nyilvánosságba, hogy akár ehhez az eszközhöz is folyamodnak, amennyiben szép szóval nem lehet meggyőzni a kormánypártokat, hogy ideje lenne megváltoztatni a választási törvényt. Mindezt persze meg lehetne előzni, ha az érintettek hajlandóak lennének a párbeszédre és belátnák, hogy az igény jogos, de mert ez nyilván nem fog megtörténni, nagyon is időszerű minél többeket felkészíteni, hogy egyáltalán tisztában legyen azzal, hogyan lehet polgárilag engedetlennek lenni, mert alapból ezt a halandó el se tudja képzelni. 

Lehet itt csőszkunyhókat meg ürgebőrt vizionálni, meg riogatni a népeket a veszedelmes ellenzéki aktivistákkal, akiket most kiképeznek a titkos helyeken, de inkább talán örülni kellene annak, hogy ilyen jámbor ellenzékük van. 

Egyre több részlet derül ki a londoni merényletről, ennek köszönhetően az ember egyre inkább álmélkodik. A múltkori robbantó is a merénylet előtt néhány nappal jött vissza a Közel-Keletről, aztán hozzá is fogott, hogy bombát fabrikáljon. Mint mondták, nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, kaptak bejelentéseket, hogy valami nincsen egészen rendben az emberrel, de fura módon ebből nem következett semmi olyan, hogy jobban figyeltek volna rá. A mostani merénylők esete még cifrább, az egyik tavaly egy dokumentumfilmben előadta magát, egy parkban lengette az Iszlám Állam zászlaját, meg egy ismert szélsőséges hitszónokkal együtt tartott előadást fiataloknak. Nem egy pincében, nem valahol a hegyek között rejtőzködve, hanem London közepén egy parkban, ráadásul az egész cirkuszt filmre is vették és be is mutatták valamelyik csatornán. 

Azért ez nagyon nincsen rendben. Közben megnyilatkozik a miniszterelnök meg mindenféle főrendőrök, hogy milyen nagy a készültség, hány rendőr, hány kommandós, hány terrorelhárító dolgozik szorgalmasan a megelőzésen, de könyörgöm, mi a fenét csinálnak? Ha valaki ilyen nyilvánvalóan szélsőséges, ráadásul még híveket is toboroz, mit keresett az illető még mindig Londonban? Csak akkor tesznek valamit, ha a delikvens pont megháborodik és elkezd késekkel rohangálni? 

Nem vagyok a végletek híve, az egyik véglet, amikor azt mondjuk, hogy ide aztán senki be nem teszi a lábát,  mert aki muzulmán, az mind terrorista is, a másik véglet pedig, amikor az se gyanús, aki pedig okot ad rá. Nem vagyok egy Nógrádi György, hogy okosakat tudjak mondani arról, mi lenne a helyes hozzáállás, de hogy ez így nagyon nem jó, az biztos. 

Pocok áttette telephelyét a monitor mögé. Meglehetősen jól érzi magát. Időnként sétálni támad kedve, akkor nekiindul és árkon-bokron keresztül megy, engem meg a frász tör ki, mikor borítja bele a colámat a billentyűzetbe. Ami mondjuk nem lenne túl nagy baj, tekintettel arra, hogy már eléggé elnyűttem némelyik billentyűt, a felirat rég nem látszik, és komoly mélyedéseket nyomkodtam beléjük. 

Szerencsére többnyire alszik. 

Igazából most mindezt csak azért tettem ide, mert lett egy tabletem, és most tanulom a különféle fantasztikus képességeit, hogy fotózni is tudok vele, meg a lányommal beszélni rajta. Még nagyon amatőr vagyok, de hátha beletanulok még...Majd talán arra is rájövök idővel, hogyan tehetem át máshova a képeket, pillanatnyilag már az egy hatalmas eredmény, hogy kisebbet tudtam csinálni belőlük. 

Ma még a csapból is a csíksomlyói búcsú folyt, meg Trianon, meg a nemzeti összetartozás. Egy ismerősöm felhívott és mindenképpen azt akarta megtudni, hogy nekem milyen a vallásom. Semmi módon nem érte be azzal,  hogy nekem olyan nincsen, mert márpedig az mindenkinek van. Milyen vallású volt apám? Hát ő eredetileg katolikus lett volna, még kántortanító is volt egy röpke ideig, de aztán felhagyott a hitbéli dolgokkal, anyám úgyszintén, engem meg már meg se kereszteltek, hát akkor nyilván nincs vallásom. Egyszer majdnem keresztanya lettem, de aztán kútba esett a dolog, mert a pap erőszakoskodott, hogy az nem lehet akárki, nekem is meg kell keresztelkedni meg bérmálkozni, meg tudom is én, miféle próbatételeken keresztülmenni, hát erre elnézést kértem, legyenek akkor keresztanyák, akik méltók rá és kész. Egyébiránt nem éreztem magam kevesebbnek a kereszteletlenségem miatt, bár kétségkívül voltak emberek, akik keresték rajtam a fogást ebből kifolyólag, de nem törődtem vele, én jól vagyok a magam pogányságával, aztán ha majd elkárhozom, az én bajom lesz.

Na de a lényeg. Felhívott ma egy másik ismerősöm, mindenféle okosságokat mesélt magáról, hogy milyen nagyszerű üzletet csinált, mert eladott valami földeket, több millióhoz jutott általa, és még maradt is neki, az egyik rész is megér még vagy kétmilliót, azon kívül pedig van még valami két hektár, ami nem túl értékes, ráadásul a lánya azt mondta, hogy neki kellene az a föld. Na és itt jön, amiért ezt az egészet megírom. Mert még gondolkodik rajta, hogy odaadja-e neki, mert nem érdemli meg.

Hogyan kell egy darab földet megérdemelni? Valami szörnyű bűne van netán a lányzónak? Erre kiderült, hogy van egy unokája most már, és gondoljak bele, hogy nincs a gyerek megkeresztelve.

Hát az én szememben ez egyáltalán nem olyan szörnyűséges vétek, el is kezdtem vele vitatkozni, hogy hát végül is a lányáék gyereke, hadd döntsék el ők, meg akarják-e keresztelni azt a gyereket. Lehet, hogy nekik ez nem fontos. De az nem úgy van, mert az a dolgok rendje, hogy a gyereket meg kell keresztelni. És amikor ő fiatal volt és neki születtek a gyerekei, ha neki adott volna valaki két hektár földet és cserébe azt kérte volna, hogy kereszteltesse meg a gyerekeit, ő bizony szaladt volna megkereszteltetni. Ettől azért már csak kijött belőlem a gonoszság, hogy vajon akkor is ilyen készséges lett volna, ha cserébe azt kérik, hogy legyen a gyereke mondjuk muszlim? De ő csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy ez egy marhaság, már miért lenne muszlim vagy református, amikor az egészen természetes, hogy katolikusnak kell lenni. Aztán még tett rá egy lapáttal, hogy inkább odaadja azt a két hektár földet a csángó gyerekeknek.

Szegény csángó gyerekek nem tehetnek róla, de én már hallani se szeretek róluk. Mert jó ideje jelképnek használják őket, egy másik ismerősöm is azzal molesztált egy időben, hogy ha én igazi magyar lennék, leszoknék a dohányzásról a csángó gyerekek javára. Életemben nem ismertem senkit, aki csángó lett volna, van a közvetlen közelemben is elég nyomorúság, ha valakin segíteni tudok és akarok, nem kell feltétlenül a csángókig elmenni vagy Kárpátaljára. Tehát egészen őrült ötletnek tartom, hogy valaki a földjét a lánya érdemtelensége okán pont a csángó gyerekeknek akarja adományozni. Akik ráadásul nem is tudom, mit kezdenének egy falusi földdarabbal.

Na jó, elvégre nemzeti összetartozás napja van, nem, nem, soha, Erdélyt vissza és vesszen Trianon. Különben is, Szijjártó is megmondta, hogy el akarják veszejteni a keresztényeket. Talán inkább meg kellene keresztelkednem végre nekem is, csak hogy Európa megmeneküljön...