Tegnap ismét hátborzongatási gyakorlatot tartott az Echo Tv, a Híradójukban drámai hangon közölték, hogy titkos polgári engedetlenségi képzést tartottak radikális aktivistáknak. A sejtelmes részletekkel megtűzdelt hír olyanokat tartalmazott, hogy az esemény egy vidéki félreeső házban történt, a résztvevőket olyasmire készítették föl, hogyan kell a rendőröket provokálni, kormányintézményeket elfoglalni úgy, hogy az elkövetők a törvényesség keretein belül maradjanak, tehát lehetőleg ne essen bántódásuk. Mindez - szólt a hír - azt a célt szolgálja, hogy ősztől különféle akciókkal zavarják meg a nyugalmat és így befolyásolják a 2018-as választások eredményét. A csatorna a Magyar Időkben megjelent beszámolóra hivatkozott.
Eddig nem tudtam, hol a csodában van Kunbábony, hát most utánanéztem. Legnagyobb meglepetésemre egyből belebotlottam a Civil Kollégium Alapítvány honlapjába, amely teljesen nyilvánosan hirdeti, hogy 1997 óta működik Kunbábonyban a képzési központjuk, tehát idestova húsz éve létezik a hely, ahol rendszeresen tartanak programokat különféle közösségi ismeretek átadására.
Mi ebben a felháborító? Teljesen normális, ha azok, akik bármilyen civil mozgalomban részt vesznek, kapnak valamiféle képzést. Inkább megnyugtató, hogy akik megmozdulások szervezésében vesznek részt, nem azt gyakorolják, hogyan kell géppisztollyal lövöldözni, szuronnyal kibelezni másokat, Molotov-koktélt készíteni, utcakövet felszedni, hanem arról világosítják fel őket, hol vannak a határok, meddig szabad elmenni, hogy eredményesek is legyenek, ugyanakkor ne sértsék meg a törvényeket. Nemcsak azért, hogy nekik ne essen bajuk, bár ez is egy szempont, hanem hogy mások jogait, az együttélés szabályait, a törvényeket ne sértsék meg.
Az, ha most a polgári engedetlenség mibenlétéről kapnak tájékoztatást, kicsit se meglepő, Gulyás Márton belekiabálta a nyilvánosságba, hogy akár ehhez az eszközhöz is folyamodnak, amennyiben szép szóval nem lehet meggyőzni a kormánypártokat, hogy ideje lenne megváltoztatni a választási törvényt. Mindezt persze meg lehetne előzni, ha az érintettek hajlandóak lennének a párbeszédre és belátnák, hogy az igény jogos, de mert ez nyilván nem fog megtörténni, nagyon is időszerű minél többeket felkészíteni, hogy egyáltalán tisztában legyen azzal, hogyan lehet polgárilag engedetlennek lenni, mert alapból ezt a halandó el se tudja képzelni.
Lehet itt csőszkunyhókat meg ürgebőrt vizionálni, meg riogatni a népeket a veszedelmes ellenzéki aktivistákkal, akiket most kiképeznek a titkos helyeken, de inkább talán örülni kellene annak, hogy ilyen jámbor ellenzékük van.