Megint kitört a kezemen a pikkelysömör, évekkel ezelőtt sikeresen elmulasztottam, hát most újra kezdődik. A múltkor elővett a csokiéhség, hozott a fiam egy tábla csokit, és olyan lóbélű voltam, hogy egyből fölfaltam az egészet. Szerintem azzal idéztem elő a bajt, de most már mindegy, a lényeg, hogy egyből jött a viszketegség, aztán szélsebesen ki is sebesedett, és most persze rettentően fáj. 

Na de sebaj, a terápia már megvan, mondtam a fiamnak, hozzon keserűsót, aztán majd megkezdem a kúrát. Erre hoz nekem egy picike kis zacskóval. Mert a patikában nem adnak többet, úgy hozhatna többet, ha többször bemenne egymás után, mert erre is vonatkozik a korlátozás. Állítólag bombát lehet csinálni belőle valahogyan. Mint a ricinusolajból, mert abból is csak fél decilitert adnak egy embernek. 

Gondoltam, nem fognak ki rajtam, az interneten bármit meg lehet  szerezni, találtam is jó helyeket, ahonnan kilószámra rendelhetek keserűsót, akár 25 kilós zsákkal is - mellesleg műtrágyaként is alkalmazzák. Ugyanonnan rendelhetnék ricinusolajat is, akár kétszáz literes hordóval, ha megrendelem, idegurítják nekem. 

Meg is nyugodtam, elújságolom a gyerekeknek, milyen furfangos vagyok, a bomba-elméletet is elmondtam, mire azt mondják, jó lesz, ha vigyázok, mert figyelik ám az internetet, és ha tényleg ezekből bombát lehet kreálni, majd azt veszem észre, hogy egyszer csak elvisz a TEK. Eljátszottam a gondolattal, micsoda kaland így életem alkonyán, ilyen még sose történt velem, még tetszett is, mégiscsak vonzó perspektíva, hogy terroristaként járhatom meg Orbán börtönét. 

Most már csak azt kellene megtudni, hogy tényleg bombakészítési alapanyagokat készülök rendelni, vagy csak vaklárma az egész.