Érdemes elolvasni a Mandineren Stumpf András interjúját Bayer Zsolttal.
A nemrég lovagkereszttel kitüntetett és ezzel nem kis vihart kavart publicista magába tekint és azt mondja, tulajdonképpen igazuk van azoknak, akik a stílusát kifogásolják. Mindebből az következik, hogy változásra szánja el magát, a jövőben tartózkodni fog a trágárságoktól. Ezek szerint ezzel rendben is lesz minden, nem a tartalommal volt itt a baj, a formát nem bírta megemészteni a finnyásabbak gyomra.
Jó kérdéseket kap és válaszol is rájuk, és lényegében ezekből az derül ki, hogy alapvetően kétfelé osztja a világot: vannak ők és vagyunk mi Jóllehet, mi, kelet-európaiak is összerondítottuk az osztrák tereket, de az más volt. Helyesen tették, hogy megtűrtek bennünket, mert csak idő kérdése volt és felnőttünk a civilizációhoz. Most már mi is kultúremberekké váltunk, azzal a különbséggel, hogy míg a nyugat türelmesen kivárta ezt, mi nem adjuk meg ezt a bizalmat a mostani jövevényeknek. Közben megemlíti, hogy beutazta még a boldog békeidőkben Szíriát és remek ország volt, pedig hát bizonyára azok éltek ott annak idején, akik most Európában megjelennek, de erre az ellentmondásra nem tér ki bővebben. Szóba kerülnek a családi vonatkozások is, többek között az egyik nagypapa, aki a gettóban volt orvos, utóbb pedig III/III-as ügynök lett - hát igen, neki is egy élete volt, és ezek szerint a "van az a pénz" szemléletnek, amely Bayert a Népszabadságtól Széles Gáborig vitte, családi hagyományai vannak.
Aztán kiderül, hogy az ő indulatossága lényegében természetes:
"Nézzük meg Kohlhaas Mihályt. Sérelem, igazságtalanság éri és mit tesz? Végigjárja az összes hivatalos fórumot, s csak akkor borít lángba mindent, amikor már az utolsó hivatalosságnál is kudarcot vall. Mit csinál ezzel szemben a mi Lúdas Matyink? Fogja a furkósbotot és elégtételt vesz maga, mert tudja, hogy nincs kiépített, legális útja annak, hogy számon kérje a hatalmasabbat. Két ellentétes mentalitás ez. A polgári világé és nem polgári világé."
Mindaz, amit mond, tele van ellentmondással. Polgári világot nehéz furkósbottal építeni. Elsősorban persze nem ettől nem hiteles az egész. Jókora zavar van ebben a fejben, és attól még, ha többé nem káromolja senkinek az anyját, a gondolatok nem fognak kitisztulni.