Csak mondom

Csak mondom

Csak nevetünk

2016. május 24. - pettra01

Érdekes a magyar lélek. Itt élünk egy katasztrofális országban, és ahelyett, hogy sírnánk vagy dühöngenénk, nagyokat nevetünk a saját nyomorúságunkon. A plakátokból is viccet csinálunk, a hozzá nem értő hajlamos azt hinni, hogy a magyarok boldogok, hiszen egyfolytában hahotáznak. Valójában persze erről szó sincs, csak éppen ilyen a természetünk, hogyha tehetetlenek vagyunk, poénokat gyártunk. Jobb lenne, ha reggeltől estig mérgelődnénk? Csoda tudja. Tény, hogy legalább kisebb a gutaütés esélye, és ez is valami. 

Hogy a külhoniak úgy vélik, a magyarok lényegében felhőtlen, vidám emberek, akik majd kicsattannak az elégedettségtől, az hagyján, de hogy a saját vezetőinket is megtévesztjük, az már baj. Úgy nyilatkoznak széltében-hosszában, amiből arra lehet következtetni, valóban azt hiszik, hogy itt minden a legnagyobb rendben van, amit tesznek, azt megtehetik, sőt, még többet is, elvégre nem kell minket komolyan venni. Bátran nyüvik a fákat a Városligetben, átépítik a Budai Várat a saját ízlésük szerint, szétosztogatják maguk között a javainkat, a földjeinket, a pénzünket, stadionokat építenek minden sarokra, félkézzel változtatnak törvényeket, legyen az alaptörvény vagy bármi más, úgy általában azt a látszatot keltik, hogy azt csinálnak, amit akarnak. Övék az ország, mert övék a hatalom. 

Nagy marhák vagyunk, hölgyek és urak, hogy ezt nem láttuk előre. Ki merte volna ezt feltételezni, hogy valaki ilyen pofátlan hatalomgyakorlásra vetemedik? Meg sem fordul a fejükben, hogy nem ők a legokosabbak, hogy bármilyen változtatáshoz annak is lenne esetleg véleménye, akit közvetlenül érint. Nem számít, majd ők megmondják, mi hogy legyen, kezdve azon, hogy mit tanuljanak a gyerekeink az iskolában. Mert ők jobban tudják, naná. 

Most éppen a népszavazásra próbálják buzdítani a népet, hát ahogy tapasztalom, nem nagyon hoz a dolog senkit izgalomba, leszámítva a határon túliakat, majd ők elintézik nekünk, hogy megfeleljünk a kormány elvárásainak. Majd kitalálnak valamit, hogy 2018-ban is megfelelő számú szavazójuk legyen és újra megválasszák őket? És mi majd hagyjuk? Legfeljebb nevetünk egy jót azon, hogy már megint így jártunk...

A bejegyzés trackback címe:

https://csakmondom123.blog.hu/api/trackback/id/tr858743712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CsipkeRózsa 2016.05.24. 16:40:46

Nem csak nevetünk, dühöngünk is. Én biztosan.

Orbánnal kapcsolatban sok minden rosszat lehetett előre látni, de amit ő megvalósított, arra senki nem számíthatott.

CsipkeRózsa 2016.05.24. 16:42:29

A "Kattints a képért" nem működik.

pettra01 2016.05.24. 18:50:28

@CsipkeRózsa: Pedig voltak, akik előre szóltak, de nem hittük el, Most meg már egyre inkább elkapja a lendület, Nem is tudom, van -e ebben határ - alighanem most már nincs.

Xilit 2016.05.25. 08:36:37

Jó reggelt!

Éppen a napokban fogalmazódott meg bennem, hogy '89. óta elárvultnak érzem magam. Mert addig volt hazám, kétség nem merült fel bennem, hogy európaiak vagyunk, és igen, büszkeség töltött el, hogy kísérletezünk egy emberhez méltó társadalom fokról fokra való építésével.
De a rendszerváltáskor körbe néztem: ez a magyar nép? Tényleg ezek, ilyenek vagyunk? Azt hiszem, azt a csalódást a mai napig nem hevertem ki.
Fura, mert lánykoromban, sőt, gyerekként is a magaménak éreztem az egész világot, el tudtam volna képzelni, hogy másutt, másutt is élek, de a hazám, az anyaföldem mindig a magyar maradt volna.
Ma már nincs jelentősége, mindössze tény, hogy itt születtem, ezt a nyelvet beszélem, itt szereztem a tapasztalataimat.
Végül is, azt hiszem, egyébként is illúzió csupán a haza fogalma, mert a lényeg , minden, ami fontos az életünkben, az bennünk van.

pettra01 2016.05.25. 11:57:28

@Xilit: Azt hiszem, nem tudnék máshol élni - ez eléggé röhejes attól az embertől, aki gyakorlatilag egy házon belül éli az életét, így tulajdonképpen mindegy. hol van ez a ház, éppenséggel lehetne Afrikában is például, és mégse. Szőval a lehetőség, hogyha éppenséggel akarnék, akkor kimehetnék és ott megértenék, amit mondok, ez fontos. Még ha illúzió is - egyre inkább. Mert bár egy nyelvet beszélünk, mégse biztos, hogy meg tudnám értetni magam, és ez nem feltétlenül az én hibám. Nem nyelvi akadályai vannak, sajnos.

CsipkeRózsa 2016.05.25. 12:21:08

@pettra01: megnyitva a lapodat, a jobb felső sarokban látod, hogy hányan olvastak, látsz egy csengőt. Mellette a második a követem szó. A követemen be lehet jelölni egy pipával, akarod-e hogy jelezzék neked, ha új blogot ír az illető.
A csengőben megjelenik, hogy hány db írás született az általad kért figyelőben. Ráklikkelsz a csengőre, és megnyílnak a blogok.
Tegnap nálam megjelent a pettrablogja néven két új cím: a Csak nevetünk, a másik a Klikkelj a képre.
Valószínű elírták, és ez talán Alizé lehet, mert ő szokott képeket adni.

pettra01 2016.05.25. 12:49:58

Van egy olyan, hogy Nincs címe a bejegyzésnek, fogalmam sincs, hogy került oda, nem én írtam, illetve senki se írta, mert nincsen benne semmi, szóval valami nagy rejtély. Törölni nem lehet, majd úgy próbálom eltüntetni, hogy odaírom a következőt és rámentek az ürességre, talán azzal lehet korrigálni. Vannak itt érdekes kunsztok, hát előbb-utóbb talán kitanulom :)

Xilit 2016.05.25. 15:59:56

Pettra, kész móka lehet veled az élet! :)

Meg nem mondom, hány éves lehettem, amikor először hallottam énekelni Édith Piaf-ot - leírhatatlan, mit éreztem, szerelem volt első hallásra. De ugyanezt megéltem a francia himnusz tanulásakor, nálam lelkesebben senki nem harsogta - mint egy vezénylő tábornok. :) Aztán elolvastam egy regényt a francia ellenállásról, és kész voltam. Vannak látszólag megmagyarázhatatlan vonzódások, ma már úgy gondolom, azért tudtam, tudom elképzelni más tájakon is az életemet, mert szép vagy fontos karmikus emlékek fűznek az adott környezethez. Néha olyan dolgok történnek, hogy az ember beleborzong, Vágó egyik vetélkedő műsorában tették fel a versenyzőnek azt a kérdést, hogy Párizsban melyik híd vezet X.Y. utcához. Kapásból rávágtam, amitől én lepődtem meg a leginkább, hiszen eben az életemben nem jártam arrafelé. A válaszom helyes volt, szegény versenyző nem.
Aztán lehetett gondolkodni.

Xilit 2016.05.25. 16:02:30

Azt hiszem, CsipkeRózsa profi hozzánk képest. :)

pettra01 2016.05.25. 16:49:17

@Xilit: Érdekes, anyám német származású, így egészen természetes törekvés volt, hogy többször is beírattak némettanárhoz. Eredménytelenül, annyira zsigerből tiltakoztam az ellen a nyelv ellen, hogy nem lehetett leküzdeni. Más nyelvekkel nem volt semmi bajom, de a némettel nem bírtam összebékülni. Zenében a szláv zene áll hozzám közel, hogy ennek mi az oka, nem tudom, talán a gének játéka, fene tudja.

CsipkeRózsa 2016.05.25. 18:16:16

@Xilit: Túlértékelsz, erre is véletlenül jöttem rá. Kíváncsiságból, hogy kicsoda-micsoda.

Azt még nem mondtam el, hogy a csengő melletti kockába be lehet tenni az ikonképet. Pettra is rájött, mert már meg is csinálta.

Xilit 2016.05.25. 18:16:51

Talán az előítéletek miatt, még ha az nem is tudatos - a német nemzet sokáig fogja cipelni a nácizmus terhét. Meg, kemény nyelv. A francia maga a zene, az angol az elegancia, a spanyol a fülledt erotika , nagyon kifinomult fül kell a többi nyelv szépségének a felfedezéséhez.
Én hangzásra a magyart sem találom sem szépnek, sem finomnak, a kifejező ereje , az igen, széles skálán mozog.
Ahhoz képest, hogy felvidéki és német ősökkel bírok, sem a nyelv, sem a kultúra nem érint meg.
Egy barátom sajnálkozott rajtam , szerinte valami tévedés történt, amikor hozott a gólya, nem itt kellett volna leszállnia, hanem valahol egy hegyekkel ölelt tengerparti városban, ahol bő szoknyában, mezítláb táncolhatnék a homokban.

Xilit 2016.05.25. 18:19:57

CsipkeRózsa, biztos vagy benne, hogy túlértékellek?

Drizari 2016.05.25. 19:21:24

Kicsit átfogalmazva: humorban nem ismerünk tréfát, és ebben van valami, már hagyomány a vészterhes időket viccelődve és nevetgélve próbálni túlélni. Sokszor nézünk körül határainkon belül és kívülre is úgy, ahogyan Örkény István ajánlotta: Állj terpeszállásba, és most nézz át lehajtott fejjel a két lábadon keresztül: ez az abszurd. Attól tartok, ma már ezt a testtartást nem kell alkalmazni ahhoz, hogy körülnézve abszurd jelenségeket vehessünk észre. Egy ősrégi nolblogost idézve, ez itt Abszurdisztán.

pettra01 2016.05.25. 20:54:57

@CsipkeRózsa: Te csak ne szerénykedj, olyanokat tudsz, hogy csak nézek!

pettra01 2016.05.25. 20:57:53

@Drizari: Nagyon jó ez a magyaros könnyedség, csak néha az ember attól fél, hogy tényleg semmit se veszünk komolyan...

pettra01 2016.05.25. 22:12:30

@Drizari: És mi az egésznek a célja? Akinek nincs, annak adnak? Mellesleg a pedagógus nem egy ilyen felmérésből tudja meg, hogy milyenek az osztályába járó gyerekek körülményei. Ráadásul a gyerekek nem is tudják feltétlenül jól megítélni a helyzetet, mit jelent az, hogy szinte mindent megengedhetünk magunknak? Szóval érdekes...

KapitányG 2016.05.26. 07:12:53

@pettra01: Nem ebből tudja meg, de a pedagógusokat erről aztán legföljebb egy-egy újságíró kérdezné. Nem most találták ki, kezdetektől (vagyis több mint tíz éve) használják az országos kompetencia-felmérésnél ezeket a kérdőíveket..
www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/eredmenyek
Ha megnyitod valamelyik pdf-et, és belelapozol, megtalálod, mire kell ez az úgynevezett háttérkérdőív. Én most a 2004. évi felmérés összefoglalóját nyitottam ki, a pdf 44. (a számozott 41.) oldalán kezdődik az a fejezet, hogy "A háttérváltozók hatása a tanulói teljesítményekre"
Statisztika, ami segíti az eredmények értékelését. Illetve: segíthetné.

pettra01 2016.05.26. 12:15:37

@KapitányG: Kétségkívül komoly munka egy ilyen felmérés kiértékelése, a kérdés csak az, hogy van-e ennek gyakorlati haszna. Elhiszem, hogy az iskolai végzettségem és a gyerekem szövegértési képessége között van összefüggés, na de túl ennek megállapításán vezet ez valahova? Szóval mi a teendő, ha gyerekem azért buta, mert én is az vagyok?

KapitányG 2016.05.26. 13:16:38

A te gyereked vonatkozásában tulajdonképpen semmit. A jövőre nézve azt az egyébként is jól ismert következtetést lehet levonni, hogy nem kellene a tankötelezettség felső határát leszállítani, hiszen az alacsonyabban iskolázott szülők gyerekeinek rosszabb a szövegértési képessége, mint a magasabban iskolázott szülők gyerekeinek, a cél tehát az, hogy a most iskolába járó gyerekek minél hosszabb ideig tanuljanak, minél magasabb szinten szerezzenek képesítést. így majd az ő gyerekeik jobban meg fognak birkózni azzal, amit olvasnak.
Sarkítok, tudom. De ezzel együtt is: az észszerű változtatások feltétele, hogy pontosan ismerjük a jelenlegi körülményeket, tisztában legyünk azokkal a tényezőkkel, amelyeknek szerepük volt/van a jelenlegi helyzet alakulásában. És ez nemcsak az oktatásra igaz.

pettra01 2016.05.26. 13:52:10

@KapitányG: Értem. Logikus is, csak hát a gyakorlat azt mutatja, hogy a változtatásoknak nem sok köze van a levont tapasztalatokhoz. Ennek oka lehet az, hogy van, aki tudja, mit kellene tenni, és van, aki teszi, de a kettő nem ugyanaz, és ez bizony baj.

Drizari 2016.05.26. 14:06:41

@pettra01: Nem hiszek benne, ahogyan a fajelméletben sem. Mindenre van példa és ellenpélda. "... minél előnyösebb családi háttérrel rendelkezik a diák, átlagosan annál jobb eredményeket képes elérni ..." - írja a 2014/2015 tanévi országos kompetenciamérés jelentése.
Jól emlékszem, az általános iskolai osztálytársaim közül egyikük szülei nagyon jól keresők voltak, több szobás lakás, a bátyja simán jelessel végzett a gimnáziumban is, de hozzá lakásra járt a külön tanár, hogy az általánosban érjen el legalább olyan jegyet, hogy fölvegyék gimnáziumba. A másiknak az apja orvos volt, őt gimiben föl se vették. A harmadik apja cipész volt és egy szoba-konyhás folyosói WC-s lakásban laktak, ő kitűnő tanuló volt, végül sebésznek diplomázott.

KapitányG 2016.05.26. 14:35:21

@pettra01: És aki teszi, az nem tudja, mit kellene tenni. Vagy ha tudja, akkor nem törődik vele. Igen, nagy baj, nagyon nagy baj.

pettra01 2016.05.26. 14:57:04

@Drizari: Biztosan nem mindegy, milyen környezetben él egy gyerek. Volt például egy unokatestvérem, az anyja és az apja gyűlölték egymást és nem beszélgettek, de annyira, hogy még csak nem is köszöntek egymásnak. Csoda, hogy a lány egyáltalán beszélni tudott, és mégis nagyon jó tanuló volt: Sok helyen a jó feltételek nem jelentik azt, hogy át is tudják adni a gyerekeiknek azokat, egy könyvtárban is fel lehet nőni analfabétaként. A csoda tudja, honnan van meg az egyik gyerekben az érdeklődés és az ambíció, a másikban meg nincs. De azért hajlamosak vagyunk rá, hogyha azt látjuk, hogy jók a körülmények, azt feltételezzük, hogy ezeknek a körülményeknek hatásuk is van, pedig lehet, hogy nincs.

pettra01 2016.05.26. 14:58:17

@KapitányG: Vagy aki teszi, azt hiszi, hogy ő jobban tudja - most valami ilyesmi van.

Drizari 2016.05.26. 16:30:07

@pettra01: Az ehhez hasonló felmérések adnak ürügyet olyan intézkedésekre, hogy sok helyen a tényleg rossz körülmények között élő roma gyerekeket egyből a szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba irányították. Emiatt indított épp most az EU Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást, amit ma a regnálók azonnal Brüsszel bosszújának tituláltak mondván, mert a magyar kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését.

KapitányG 2016.05.26. 18:47:29

@Drizari: Te is azt mondod, ürügy. Szerinted az ilyen és "ehhez hasonló felmérések" hiányában nem születnének szegregációt elősegítő kormányzati intézkedések?
süti beállítások módosítása