Kezdetét veszi a népszavazási kampány. Igaz, hogy már hónapok óta teljes erővel folyik, de valójában csak most kezdődik. Néhányan panaszt tettek a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy kampányidőszakon kívül kampányol a kormány, de élből elutasították a beadványt, mondván, ők csak a kampány ideje alatti eseményeket vizsgálhatják. És mivel így szól a törvény, tudomásul kell venni.
Érdekes, hogy azt senki nem teszi szóvá - vagy én legalábbis nem hallottam -, hogy a Fidesz közpénzen kampányol, azzal a magyarázattal, hogy mindez valójában nem kampány, hanem a lakosság tájékoztatása, és mivel lesz egy népszavazás, a kormánynak kötelessége is a választópolgárokat alaposan felvilágosítani arról, mi lesz a teendő. Másrészt az a magyarázat is elhangzott, hogy ezt a népszavazást tulajdonképpen a kormány kezdeményezte, és mint kezdeményezőnek, jogában áll saját álláspontját ismertetni. Faramuci helyzet.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a társadalmi célú hirdetés az lenne, ha szigorúan csak az időpontot, az eldöntendő kérdést ismertetnék, valamint azt, hogy mit kell tennie a szavazónak, ha mondjuk nem szerepel a listán. És kész. Az már nem tartozik bele, hogy hányan haltak meg terrortámadásban, hogy megerőszakolják a nőket, hogy városnyi menekültet akarnak ránk kényszeríteni, és hogy üzengetnünk kell Brüsszelnek. Az erről szóló óriásplakátok, tévés reklámok nem társadalmi célú hirdetések, hanem párthirdetések, és mivel közérdekű jelmezbe vannak öltöztetve, mindez arra szolgál, hogy megtévesszék a megtéveszthetőket.
