Két államtitkár is odaállt a betonkeverő mellé, hogy előadják, milyen nagyszerű lehetőségeket ad a CSOK a magyar családoknak. Először persze elhangzottak a számok, hogy 61 ezren érdeklődtek már a lehetőség iránt - nem is érti az ember, ez miért adat? Olyan, minthogyha a vasút arról számolna be, hányan gondoltak az idén arra, hogy el kellene utazni valahova, hát számít ez? A tényeket tessék mondani, hányan kértek és hányan kaptak ilyen kedvezményt, és igazából nem a teljes összeget kellene mondani, hanem az lenne az érdekes, hogy mennyit kapott egy kétgyerekes, egy háromgyerekes család - azokról ne is beszéljünk, akik állítólag a leendő gyerekekre igényelték meg a kedvezményt, ott ugyanis valami nagy büntetések lesznek, hogyha nem hozzák a teljesítést időre.
Na de ne keressük a kákán a csomót, kaptunk egy létező, hús-vér magyar családot, akik a saját példájukon mutatták be, milyen remek dolog ez a CSOK. Megszólalt az anya, valamilyen Mineának hívják, hát én még sose hallottam ezt a nevet, de biztosan létezik, ki is volt írva a képernyőre, úgyhogy nem kételkedünk. Három gyerek is szaladgált körülötte, tehát nagycsaládosról van szó. Elmondta, hogy ezidáig egy egyszobás albérletben éltek, de most jött ez a lehetőség, elővették a spórolt pénzüket, vettek egy telket, nem maradt sok pénzük ezek után, mindössze ötszázezer forint, na de szerencsére ott a CSOK, ami teljes egészében fedezte az építkezés költségeit. A háttérben egy jókora ház állt, hát ezek után biztos, hogy minden lakástalan hanyatt-homlok rohant valamelyik bankba, hogy haladéktalanul megigényelje ő is ezt a kedvezményt. Zárásképpen az államtitkár a jövőbe tekintett és elmondta, hogy amíg ez a kormány vezeti az országot, ezzel a lehetőséggel számolhatnak a magyar családok, mert a kormánynak az a célja, hogy minden magyar család saját otthonhoz jusson.
Igazán meggyőző volt a riport. Remélhetőleg el is szégyellte magát mindenki, aki mindezek dacára még mindig albérletben él vagy netán a szülei fedele alatt, mert semmi kétség, itt csak az nem boldogul, aki nem akar vagy nem képes. Bár arról nem szól a fáma, hogy milyen esélyei vannak a saját otthonhoz való jutásra annak, aki minimálbéren tengődik vagy közmunkás egy eldugott faluban.