Nem ismerem Geréb Ágnest, sőt, tőlem meglehetősen távol áll mindaz, amit ő képvisel, de ettől még nem értek egyet az ő meghurcolásával. Nyilván vannak nők, akik nem szeretnének kórházban szülni, bár nem igazán értem, mi a jó abban, ha a saját otthonukat kell alkalmi szülőszobává átrendezni, az apás szülés meg, hát fene tudja, nekem nem volt ilyen igényem, és nem elsősorban azért, mert annak idején erre nem volt lehetőség. Nekem az a véleményem, hogy a teremtés koronáinak a fajfenntartás eme fázisában nincs keresni valójuk. Viszont vannak párok, akik pont ezt szeretnék, és nekik miért ne lehetne más véleményük?
Az előző generációk is szültek, többnyire nem kórházban, már csak azért sem, mert nem nagyon voltak kórházak, ha eljött az idejük, elküldtek valakit a bábáért, ha bába sem volt, akkor idősebb, tapasztalt nők segédkeztek, és mivel ez egy természetes folyamat, többnyire baj nélkül világra hozták a gyerekeket. Volt persze, hogy nem, de az okokat különösebben nem vizsgálták, ha a gyerek, az anya vagy mindkettő odaveszett, úgy fogták fel, mint valamiféle járulékos veszteséget.
Ma sincs ez másképp. Ha kórházban történik meg, arra legtöbbször van megtámadhatatlan magyarázat, hogy előre nem látható komplikáció történt, és hogyan is vonná ezt kétségbe a kívülálló, hiszen rendelkezésre állt orvosok hada, műszerek, műtők, de hát vannak esetek, amikor hiába minden.
Nem így, ha az eset nem kórházban történik, mert akkor már bátran lehet mondani, hogy bezzeg, ha mindez kórházban esett volna meg, nem így végződött volna. Pedig hát nagyon sok esetet ismerek, gondolom, más is, amikor kórházi körülmények között, fogadott orvos közreműködésével, problémamentes terhességet követően mégiscsak baj történt. Tudomásul kell vennünk, hogy a szülés egy fajta "veszélyes üzem", amelynek akkor is van kockázata, ha minden létező óvintézkedést megteszünk, és minden várandós nőre úgy kell tekintenünk, mint a háborúba induló katonára, aki győzedelmesen, kitüntetésekkel is hazatérhet, de az is előfordulhat, hogy odavész.
Geréb Ágnes nyilván fanatikus, mi más magyarázat van arra, hogy még mindig kitart a rögeszméje mellett? Legalább el kellett volna bizonytalanodnia, de rajta valahogy látszik, hogy ő már holnap bátran folytatná a bábáskodást, meg van róla győződve, hogy ez annyira nagyszerű dolog, hogy feltétlenül holtáig képviselnie kell. Nők is vannak, akik továbbra is megbíznának benne, hát akkor tényleg bele kell ebbe avatkoznia a törvénynek?
