Államunk egyre gondoskodóbb. A minap jelentették be, hogy tekintettel a családosokra, korábban fizetik ki a januári ellátásokat, így a családi pótlékot, a gyest és gyedet. Mindezt persze azért, hogy szebb legyen az ünnep.
Nem kizárt, hogy vannak, akik ezt örömmel fogadják, mint ahogy a nyugdíjasok közül is vannak, akik boldogok attól, hogy decemberben már a hónap elején megkapják a nyugdíjukat, főleg, ha az esedékességi nap előtt már egy petákjuk sincs, hát hogyne örülnének, ha mégiscsak pénz áll a házhoz. Arról persze kevesebben beszélnek, hogy a szokásos rend felborítása azt is jelenti, hogy a következő kifizetés nem egy, hanem másfél hónap múlva lesz, és ha most kiköltekeznek, borzasztóan hosszú lesz az az időszak, amit valahogyan túl kell majd élniük. Jó, attól még, hogy odaadják azt a pénzt, nem kell feltétlenül el is költeni. Az embernek mindig tudnia kell, mekkora a takarója, meg azt is, hogy több nap, mint kolbász, felelősségteljes ember nem szédül meg a lehetőségtől.
Ami a leginkább dühítő az egészben, az a mellékelt kormányzati duma, hogy még ezzel is kampányolnak. A magasságos zengzet úgy hangzik, hogy mindezt a családokra való tekintettel teszik, és fillérre meg is mondják, hogy ezáltal mennyi plusz bevételhez jutnak a családok.
Bocsánat! Nem jutnak plusz bevételhez. Ugyanannyihoz jutnak, mint általában, azzal a különbséggel, hogy most korábban megkapják, ezáltal hosszabb ideig kell, hogy elegendő legyen. Mitől plusz ez a bevétel? Hol van ebben a jóság, az adomány? Miért kell ehhez még ilyen marhaságokat is mondani? Ha már mindenképpen magyarázni akarják, mondják azt, hogy az év végi torlódás elkerülése érdekében teszik. Ki képzeli azt, hogy azzal, hogy előbb odaadják a járandóságot, valóban enyhítik bárkinek a gondjait? A nagyon szegények vagy hozzá se mernek nyúlni ehhez a pénzhez, vagy elköltik ugyan, de ettől ugyan nem lesz gondtalan a karácsonyuk, mert másra se tudnak gondolni, mint arra, hogy januárban vagy enni nem lesz mit, vagy a számlafizetéssel maradnak el.
Valójában tehát nem segítség ez senkinek. Akkor meg minek csinálják?