Az az igazság, hogy nincs bennem semmiféle tisztelet '56 iránt. Szánalmas, ahogyan iparkodnak fölcicomázni a múltat, valósággá hazudni a legendát. Ismeretlen öregemberek totyognak mindenféle ceremóniákon, kitüntetéseket vesznek át, nagyon élvezik, hogy hősökké lettek. Kisebb civódások tarkítják az ünnepségsorozatot, hogy ki is van a plakáton, a neves művész vagy a köztörvényes bűnöző, aki ráadásul se nem köztörvényes, se nem bűnöző, de hát hogyan lehetne egy senki a hős pesti srác megtestesítője. Dalszövegírói pályázatot hirdettek az Avanti raggazzi Budapest dallamára, ma hirdettek eredményt. A győztes dalszöveg így szól: 

A háztetőn a srác néha gondol szerelmére az októberi harcmezőn,

de nem győzi zsarnok hatalma végső szabadság szavát,

a hős pesti srác áll a szélben és kitűzi lyukas zászlaját.

Állítólag ez volt a legjobb - 1500-nál is több pályamű érkezett be, hát nem is tudom. Azt mondják, tehetséges nép vagyunk, a többi pályaművet nincs szerencsém ismerni, de ha ez volt a legjobb, akkor azt hiszem, a magyarok tehetségéről szóló legenda is némi revízióra szorul. A szerző valamilyen Ábrahám roppant szerényen nyilatkozott, mint mondta, a hitéből merített inspirációt. Mert Istennel való kapcsolata a képességeit megváltoztatta, kreatívabbá, működőképesebbé tette, és ennek köszönhetően ez a szöveg úgy négy perc alatt született meg. 

Eközben abba a hírbe is belebotlottam, hogy hamarosan a parlament elé kerül a törvényjavaslat, amely lényege, hogy rendet tegyen a hamvasztás körüli rendetlenségben. Borzasztó temetkezési szokások vannak ugyanis terjedőben, az emberek nem érik be azzal, hogy elhamvasztatják magukat ahelyett, hogy a hagyományos temetést választanák, ráadásul egyre inkább megfeledkeznek arról, hogy a holtaknak hol van a helyük. A hamvakat a hozzátartozók hazaviszik, fölteszik a polcra, elássák a kertben, beleszórják a folyókba, és ez nem jól van, Mert ugye másokra is gondolni kell, az ismerősökre, a hálás vagy hálátlan utókorra, akik így nem tudják majd leróni a kegyeletüket, mert nem lesz hol. A temető az azért van, hogy ott megtalálhassák az emberek azt, akit már sehol se lehet megtalálni. 

A szigorítás ötlete egészen véletlenül - vagy talán nem véletlenül - mintha kapcsolódna a szentszék közelmúltbeli döntéséhez, melyben megtiltja a hamvak hazavitelét. Elvégre keresztény ország vagyunk, a szentszék elvárásait tiszteletben kell tartanunk. A kérdés már csak az, beérik ennyivel, vagy a következő lépés az lesz, hogy csak pap temethet el bennünket? 

Odáig már eljutottunk, hogy ebben az országban élni nem érdemes. Hamarosan már meghalni se lesz az.