Az én online munkám eddig remekül működött, hamisítatlan távmunka volt, ki se kellett lépnem a házból, pont az ilyen kripliknek való, mint én is vagyok. Eddig alkalmazottként dolgoztam, most viszont változik a helyzet, vállalkozóvá kell lennem. Az se egy nagy kunszt, mert magát a vállalkozói engedélyt egy kattintással el lehet intézni, csak nekem nem lesz olyan egyszerű a dolgom, mert ki kell cserélnem a lejárt személyi igazolványomat, meg az elektronikus számlázáshoz létesítenem kell egy elektronikus aláírást. Van nekem orvosi igazolásom, hogy nem bírok elmenni az okmányirodáig, de semmire se megyek vele, mert ezeket csak személyesen lehet elintézni. Most azt kell valahogy elintéznem, hogy fiam bevihessen autóval az okmányiroda ajtajáig, úgy talán valahogy be tudok sántikálni. Akárhogy próbálkoztam, kerek perec elutasítottak, vagy személyesen, vagy sehogy - ez azért valahogy mégsincs jól, aki nem tud odamenni, annak ne legyen soha többé semmiféle igazolványa? Nem mintha nagy szükségem lenne rá, mert itt bent a lakásba ritkán igazoltatnak, de lám, ha az ember ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, hogy beáll a vállalkozók világába, akkor sajnos nem tud ilyesmik nélkül boldogulni. Lehet erre persze azt mondani, hogy aki nem mobilis, az ne akarjon vállalkozó lenni, de az én tevékenységemhez abszolút nem szükséges bármiféle mozgás, tökéletesen elég, ha tudok a széken ülni.
Ha már így benne vagyok a nagy ügyintézésben, el kell végre intézni a CIB-banknál lévő bankszámlám megszüntetését. Azt a számlát úgy tíz éve létesítettem, nem én akartam így, csak akkor hirtelen hitelre volt szükségem, és nem volt jobb ötletem, mint hogy tőlük vegyek fel kölcsönt. Adtak is minden további nélkül, egy kikötésük volt, hogy számlát kell nyitnom náluk. Ez egy nagy piszokság volt tőlük, mert kínálgattam az OTP-s számlámat, hogy oda is bátran utalhatják, de azt mondták, hogy azt nem lehet. Na jó, kényszerből csináltattam egy bankszámlát, amit addig használtam, amíg levettem róla a hitelt, aztán csak arra volt jó, hogy a törlesztőrészleteket mindig odautaltam, ettől kissé bonyolult lett az egész, de akkor nem voltam abban a helyzetben, hogy kekeckedjek, mert az a pénz gyorsan és nagyon kellett. Aztán végre visszafizettem a kölcsönt, soha többé a számlát nem használtam, ez viszont a bankot kicsit se érdekelte, ők havonta megnézik, hogy történt-e valami érdekesség, és erről levélben értesítenek. Ha csak úgy passzióból nézegetnék, nem is érdekelne, de ez nekem minden hónapban pénzbe kerül.
Ma telefonon felhívott egy nő a CIB-bankból, közölte, hogy majdnem kilencezer forint tartozásom van - azért csak annyi, mert időközben volt valami akció, hogy a bankok visszafizettek a hiteleseknek némi pénzt, na, azt a pár ezer forintot is már elszedegették, és azon felül lett ez a kilencezer. Mondtam a nőnek, hogy ne mondja el, mert tudom, inkább arra válaszoljon, hogyan tudom megszüntetni a nyomorult számlámat, ha odamenni nem vagyok képes. Erre kiderült, hogy meghatalmazás kell, azon pontosan megnevezni, hogy kit és mire hatalmazok fel, két tanúra is szükség van. Persze nem lehet akárhol elintézni, csak bizonyos fiókokban, hogy melyek azok a bizonyos fiókok, azt nem tudta megmondani. Ha a ki tudja, hol lévő kijelölt banki iroda nekem nem felel meg, akkor sajnos, csak személyesen. Erre újra elmondtam neki, hogy értse már meg, nem tudok elmenni, csak a meghatalmazásos megoldás lenne jó, erre azt mondta, hogy akkor olyan meghatalmazás kell, amit ott a bankfiókban írok alá. Ez nagyon tetszett, kérdeztem is tőle, hogyha eljutok a bankfiókig, akkor mi a fenének hatalmazok meg bárkit? Erre már nem tudott válaszolni, úgyhogy be is fejeztük az épületes beszélgetést. Elhiszem, hogy a bankszámla-ügyekben szükség van némi óvatosságra, de könyörgöm, nem arról van szó, hogy egy többmilliós betétet akarna valaki leszedni róla, ez egy döglött számla, igazából magától is meg kellett volna már szűnnie vagy legalább valami alvó funkciót adni neki, hogyha egyszer mégis használni akarom, na majd akkor iskoláztassanak, de ez egy abszurd dolog, hogy egy ilyen számlán, ha mondjuk évtizedekig nem használja valaki, horribilis tartozás tud képződni csak attól, hogy a bank ellenőrzi a semmit.
Mi ebből a tanulság? Ha valaki olyan állapotba kerül, hogy nem tud már személyesen intézkedni, akkor előbb-utóbb megszűnik létezni?