Csak mondom

Szisztéma

2016. szeptember 18. - pettra01

Rákaptam a tippmixre. Egyébiránt is lottózom, de most már időtlen idők óta nem volt egy nyamvadt találatom se, így egy kicsit unalmas a dolog. Nem vagyok egyébként nagy lottós, nem variálok, állandó számaim vannak, amik arról nevezetesek, hogy még nem voltam iskolás, amikor kitöltöttem egy szelvényt, és azóta minden héten megtesszük. Utána lehet számolni, úgy hatvan éve szerepel a kombinációm minden áldott héten, és nem mondom, kettesem már volt, de annál több még soha. Na mindegy, ezt már abbahagyni nem lehet, de valami más passzió után kell nézni. 

Kipróbáltam a tippmixet. Nem mintha értenék a sporthoz, teljesen érzelmi alapon tippelgetek. Csak focival foglalkozom, mert ott azért néha vannak ismerős csapatok is. Ha nincsenek intuícióim, nem tippelek, ha vannak, akkor igen, akkor is csak óvatosan, kemény kétszáz forintot teszek fel, aztán vagy elvesztem, vagy nem. Háromezer forinttal kezdtem, jártam már ötezer fölött, pillanatnyilag 2720 forintom van - ez a húsz forint úgy keletkezett, hogy az oddsok, vagyis a szorzók nem mindig kerek számok. Tehát veszíteni mindig kétszázat veszítek, de ha nyerek, hát akkor előfordul, hogy nagyobb összeget kaszálok. 

A magyar csapatokra szeretek tippelni. Ha a Fradi játszik, mindig megveretem. A múltkor 12-szerest nyertem, amikor a Fradi kikapott az MTK-tól Dunaújvárosban. Most megint vesztésre állítottam őket, hát most nem jött be, de majd legközelebb. A Videotont se szeretem, a Puskás Akadémia is mindig kikap nálam, a Vasas viszont nyerő, akárkivel is játszik. A realitások nem különösebben érdekelnek, bár olykor utánaolvasok, de az csak arra jó, hogy tisztában legyek vele, hogy most biztosan vesztek, ettől még nem változtatok a tippemen. 

A szisztémám, ha nem is tudományos, de legalább családi hagyományokra támaszkodik. A mi családunkban ugyanis volt már egyszer nagy nyeremény. Édesanyám a totón nyert 1959-ben, telitalálata volt, akkor 60 ezer forintot fizetett, ami őrületes nagy pénz volt annak idején. Azóta is az a konyhabútorunk van, amit akkor vettünk, egy szobabútort, aminek egyes részei még ma is funkcionálnak, vettünk két tangóharmonikát, egy gitárt, a nagyanyámék akkor építették a mostani házunkat, abba is beleszálltunk, a szüleim pedig varrattak maguknak egyforma sötétkék télikabátot, amibe belülre arany cérnával bele volt hímezve a monogramjuk. Ez biztosan nagyon fontos volt nekik. Én kaptam egy hajas babát, ami valami nagyon drága baba lehetett, mert sose volt szabad játszani vele, utáltam is kellőképpen. 

Nem tudom, hogy miután én már valamilyen formában részesültem a nagy szerencsében, megillet-e engem ebben az életben még egy ilyen megtiszteltetés, lehet, hogy nem, mindenesetre a reményt nem adom fel. Na és a szisztéma marad - annál inkább, mert az édesanyám se nyert volna, ha annak idején nem a Tatabányát meg a Pénzügyőrt állítja nyerőre, pedig azoknak akkor állítólag semmi esélyük nem volt...

A bejegyzés trackback címe:

https://csakmondom123.blog.hu/api/trackback/id/tr4811717995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

littke 2016.09.18. 04:54:37

Hajasbabát kaptál és nem játszhattál vele. Ejnye.

Drizari 2016.09.18. 06:19:01

Kösz Pettra, derűs lett a reggelem! :D Egyébiránt tippmix várható október 2-re is. Száz forintot teszek rá, hogy érvénytelen lesz a szavazás, holott fölényesen a nem fog nyerni. Ezt az összeget teszem 2018-ra is, hogy lesz kormányváltás, pedig nem.

ZorróAszter 2016.09.18. 08:51:51

"a Vasas viszont nyerő, akárkivel is játszik."

:o)

Én is nyertem egyszer 12 találattal 96 ezer forintot (kb. félévi vagy még több fizetést), amivel a szüleim ki tudták fizetni a lakás maradék hitelét 89 körül. Én fix számokkal totóztam. Úgyhogy rokonlelkek vagyunk. :o)

Viszont az utóbbi években úgy megszaporodtak ezek a totó-lottó szerű játékok, hogy azt se tudom, melyik mi? Luxor, kenó, stb. stb. Azt se tudom, hogy lehet játszani.

pettra01 2016.09.18. 11:01:57

@littke: Szerintem nagyon randa egy baba volt, csak a feje talán porcelánból lehetett és biztosan drágán adták, talán még most is megvan valahol a padláson. Az ágy tetején díszelgett, alighanem nagyon kellett volna örülnöm neki, de én háládatlan gyerek voltam :)

pettra01 2016.09.18. 11:03:22

@Drizari: Hát ha lehetne rá tippelni, nekem még kétszázat is megérne:)

pettra01 2016.09.18. 11:14:01

@ZorróAszter: Egyszer én is nyertem a hatos lottón, pont mielőtt megszűnt volna a munkahelyem. Nem is akartam feladni, aztán mégiscsak leszálltam a villamosról és feladtam, aztán nyertem 155 ezer forintot, 94-ben az jó pénz volt. Addigi a fiamnak Commodore +4-ese volt, akkor vettünk egy pc-t, el is vitte az egészet, ha jól emlékszem. De megérte, végül is ez lett a szakmája. Meg egyszer majdnem nyertem, akkoriban fedezte fel anyám a kollektív totót és engem is rábeszélt, hogy játsszak. Ki is töltöttem, de sokalltam az árát és végül nem adtam fel, telitalálat lett volna, azon a héten egy telitalálat volt és hétmillió fölött fizetett. Borzasztóan haragudtam magamra, hogy vagy adtam volna fel, vagy dobtam volna ki a szelvényt, ennél rosszabb nincs, mint amikor az ember azt nézegeti, miről maradt le. Na ezért nem hagyom abba a lottót, mert a számokat már sajnos nem tudom elfelejteni. Volt luxoros korszakom is, na meg a puttó. Egyszer feltöltöttem ötezer forintot a szerencsejátékra és aránylag rövid idő alatt el is puttóztam figyelemre méltó eredmény nélkül, úgyhogy letiltottam magamat róla, azt nem szabad.

ZorróAszter 2016.09.18. 12:27:36

Nahát puttóról meg még nem is hallottam :o)

Drizari 2016.09.18. 12:59:35

Érdekes ez a fajta (számsorsolásos) szerencsejáték. A reményt erősíti a játékosban, hogy a következő sorsoláson biztosan nyer. Most néztem meg, ez a putto tényleg egy gyilkos játék, 5 percenként veszítheted el a tétedet.
Ifjonti munkahelyemen a totózás volt a menő, egyik kollégám kollektív szelvényekkel játszott, többnyire visszanyerte a pénzét, de akadtak nyereséges fogadásai is. Napokkal előtte már bújta a Sportfogadás c. lapot, veszettül kombinálta a csapatok várható eredményeit, a lottót lenézte, azt mondta rá, ahhoz nem kell ész.
Engem valahogy hidegen hagy, a kártyajáték is, annak ellenére, hogy nagy divat volt az ulti, szabályát ismerem, de nem játszottam.

pettra01 2016.09.18. 14:04:13

@ZorróAszter: Igen, a puttó nagyon veszélyes, persze igazából bármelyik szerencsejáték veszélyes tud lenni. Aki nem tud megállni, inkább el se kezdje. A lányom a múltkor kedvet kapott, eldicsekedtem valamelyik nyereményemmel, és erősködött, hogy ő is fogadni akar. Végül megdumált, de ő nem érte be kétszáz forinttal, ezret akart föltenni, ugyanis ő azt nézte, hogyha nyerne, akkor mondjuk tízszeres szorzóval mennyivel többet fizet ezerre mint kétszázra. Nagy nehezen lebeszéltem, hogy elég lesz ötszáz is, ráadásul csoda kellett volna ahhoz, hogy bejöjjön az az eredmény. Természetesen vesztett, szerencsére ettől el is ment a kedve. De van itt egy tornatanár, hát az nagy játékos, akármikor mentem a lottózóba, mindig ott volt és nagy köteg puttóval. Aztán lehet, hogy van valami trükkje, amivel nyereségesre jön ki a végén, de nem hiszem, inkább betegségnek néz már ki az ilyen.

pettra01 2016.09.18. 14:11:43

@Drizari: Egy időben pókereztem, de sose voltam igazi hazárdjátékos, amikor a többség már emeli a tétet, én inkább kiszállok, óvatos duhaj vagyok, ami mondjuk jó, mert a gatyámat azért nem veszíthetem el, viszont a nagy nyereményre sincs esélyem. Annak idején nekünk járt is a sportfogadás, sőt, anyámnak volt egy olyan elképzelése, hogy a lottószámok között van valamiféle logikai kapcsolat, és kitartóan számolgatott, az volt a lényeg, hogy a heti lottószámokból ki lehet következtetni a következő hetit. Előfordult, hogy ráhibázott egy-egy számra, persze az lehetett véletlen is, én nem voltam ilyen tudományos ember, fogalmam sincs. Abban persze biztos vagyok, hogy manipulálják a lottószámokat, így meggyőződésem, hogy közönséges halandónak mondjuk egy lottó ötösre semmi esélye, de egészen véletlenül azért egy négyes sikerülhet.

Drizari 2016.09.18. 16:49:09

@pettra01: Most, hogy szóba került a kártyajáték, jutott eszembe gyerekkorom élménye. Jártam meghívásra osztálytársaimhoz játszani, és több helyen a felnőttek zsugáztak. Az apjuk és baráti köre ultizott, általában hárman, de volt, ahol négyen. Ilyenkor mindig egy kimaradt, aki a következő leosztásban szállt be. Emlékem szerint mindig ugyanazokat a felnőtteket láttam. Új arcot sosem. Előfordult, hogy csak ketten voltak, ilyenkor nem ultiztak. Nem értettem, miért nem hívtak egy másik ismerős bácsit?

pettra01 2016.09.18. 17:09:40

@Drizari: Gyerekkoromban a kártya úgyszólván kimaradt az életemből, a Fekete Péterig jutottam, de nem voltunk nagy kártyás família, sőt, a barátaim családjaiban se kártyáztak, vagy csak én nem láttam, nem tudom. Pókerezni a gyerekeimtől tanultam meg, amikor divatba jött a póker, vettek egy készletet, és nagy partik voltak nálunk, olyankor engem is mindig bevettek: Éppenséggel nem volt rossz, de nem vált a szenvedélyünkké. Már olyan rég nem pókereztem, hogy biztosan el is felejtettem, hogyan kell. A városunkban szokott lenni bridzs-találkozó, hát azok félelmetesek, valami borzasztó bonyolult játék lehet az, de amikor beszéltek, egy szavukat se értettem. Van is valahol egy kártyás könyvem, pont azért vettem, hogy majd abból megokosodok, de nem sikerült :)

Drizari 2016.09.18. 18:47:47

@pettra01: Ó, a bridzs és a póker. Mindkettő szellemi versenysport, bajnokságot rendeznek benevezett versenyzőikkel. A póker egyben jól jövedelmező kereseti forrás, olvastam már olyan tehetséges játékosokról, akik huszonévesen költöztek Las Vegasba és idős korukig éltek ott szállodában. Engem hidegen hagy minden szerencsejáték, így a kártya, de a lóverseny se hoz lázba. Nem mondom, ifikoromban voltam kint az ügetőn, a helyén ma az Aréna pláza található. A kollégáimmal mentem, de nem ejtett rabul ez a verseny. Játszani nem játszottam, csak tippet adtam, véletlenül ismertem az akkori legjobb hajtónak a nevét (Marschall József), így a lova rajtszámát ajánlottam. Kollégám megjátszotta, és nyert.

pettra01 2016.09.18. 20:58:28

@Drizari: Ja, állítólag a Demján is nagy póker-bajnok, betegre nyeri magát. Azért arra születni kell, hogy valaki erre adja a fejét, én csak műkedvelő vagyok, nem hiszem, ha bármennyire is nyerőbe fordul a szekerem itt a tippmixen, hogy valaha is megemelem a tétet. Ez csak játék, kis izgalom, nem több. Ennél nagyobb dózisra inkább nem tartanék igényt...

ZorróAszter 2016.09.19. 14:28:23

@pettra01:

Én azt hiszem, igazi függőséget a hagyományos szerencsejátékok alakítanak ki. A kártya, rulett, meg az újabbak közül a félkarú rablók.

A totó meg a lottó ezekhez képest ártatlan báránykák.

pettra01 2016.09.19. 15:49:21

@ZorróAszter: Igen, azt hiszem, amíg játéknak tekinti az ember és legfeljebb kis tétekben játszik, addig nem lehet baj belőle. Egyik régi munkahelyemen nagy divat volt a snóbli, előfordult, hogy fizetésnapon egyiktől-másiktól az egész havi bérét elnyerték. De ők nagy tétekben játszottak. Amikor meg még vonattal jártam be dolgozni, akár hajnalban, akár késő este utazott az ember, minden kocsiban ultiztak, de akkora szenvedéllyel, hogy felszálltak, már osztották is a lapokat. Akkor is, ha csak néhány megállót utaztak. Amikor megjelentek nálunk ezek a pénzes nyerőgépek, egyszer édesapámmal botlottunk bele egy ilyenbe, na, próbáljuk ki. Csakhogy a papát elragadta a hév, alig bírtam elrángatni a géptől. Az a fajta volt, amibe bedobtuk a pénzt és tologatta, és ha lent elég nagy kupac volt, akkor valamennyit kilökött belőle nekünk. Persze egész idő alatt láthattuk a rengeteg bent lévő pénzt, és ez annyira rabul ejtette a papát, hogy talán még most is ott állna szegény, ha el nem vonszoltam volna:)